Gyulai Városbarátok Köre

Hírmorzsa

1937 után újra kiadtuk a Gyula város utcái és terei  című könyvet! 

Kapható: IQ Könyvesbolt (Kossuth tér), MÁTÉ Papírboltok, Mogyoróssy János Városi Könyvtár, Piac (Szabó Józsefnél)

A város ezévi költségvetéséről PDF Nyomtatás E-mail

Többet költünk mint amennyi a város kasszájában van

A város által 2007-ben kibocsátott 2 milliárd Ft értékű kötvény eddig biztosította a látszólagosan nyugodt éveket és a túlélést. Így ki lehetett fizetni a felhalmozott 650 millió Ft működési hitelt és nyugodtnak hitt évek következtek: jutott pénz útra, járdára, pályázati tervezésre, önerőre. De a költségek nőttek, amit a bevételek nem követtek. Az idegenforgalmat segítő látványberuházások haszna közel sem pótolta a munkahelyek további elvesztését (más városok bizonyították, hogy ez nem volt törvényszerű). A magyar gazdaságban lejátszódó folyamatok városunkat sem kerülték el. Így a hitelállomány ismét közel 600 millió Ft-ra nőtt, igaz most 350 millió Ft működési és 250 millió Ft felhalmozási hitelből tevődik össze. Meg kellene jobban nézni mit, mennyire ésszerűen, hova költünk (pld. nem biztos, hogy minden pályázati lehetőségre ugrani kell, hiszen a tervezések az elmúlt években is súlyos tízmilliókat vittek el sikertelen pályázat esetén is).

A költségvetési előirányzatokból közel 40% a nem kötelező, tehát a vállalt feladat (pld. múzeumok,Várszínház stb). Ez – hangoztatva és támogatva a város által fenntartott kulturális értékek fontosságát- nem kis gondot jelentett a költségvetésben a fontossági sorrend meghatározásánál. Ennek oka az is, hogy a kötelező feladatok (pld. oktatás) ugyanis nem  voltak és most sem finanszírozhatóak csak normatív állami támogatásból, így azt  városi forrásból  kell(ett) egészíteni.
 Ez a pénz is megjelenik a magas hitelállományban. Fontos tudni: költségvetés összetételének 90%-át a bérek, 10%-át a dologi kiadások és egyéb juttatások adják. Az önkormányzat mozgástere így láthatóan nagyon szűk. Az intézmények esetében megszavazott költségvetési szigorítások szoros gazdálkodást követelnek. A gazdasági társaságok esetében az elvonások valamivel mérsékeltebbek.
Az önkormányzat ingatlanainak felújítására, állagmegóvására a szükséges munkák elvégzésére szükséges pénz nem áll rendelkezésre. Üdítő kivétel a Városbarátok által is támogatott Implom József Általános Iskola (tagintézmény), valamint a törökzugi bölcsőde, sikeres (kistérségi) pályázata ahol a város sikerrel járt (ezekben az esetekben látszott, hogy  érdemes volt pályázni). Sajnos az Eminescu utca felújítási pályázata nem nyert. Itt hiba volt a város első embere részéről a sajtóban, testületi ülésen arról nyilatkozni, hogy „minek adjuk be, úgysem nyerünk a pályázattal, mert az Eminescu utca zsákutca”. Ez a nyilvános kijelentés –ami egyébként nem is igaz - nem erősítette  pozíciónkat a  döntéshozóknál…  A megmaradt kötvény további felhasználása nagymértékben meghatározza az önkormányzati feladatok finanszírozhatóságát és működését. Ebben az évben már jelentkezik a kötvénykibocsátás után fizetendő első részlet. A valutaárfolyamok (svájci frank) kedvezőtlen hatása nem csak a lakáshitellel rendelkező családokat, hanem a várost is kedvezőtlenül érinti, a kötvénnyel járó adósságot azonban a következő tíz évben fizetni kell. Kérdés, beáldozható-e ez a pénz a fürdőberuházáshoz? Tény, hogy Gyula idegenforgalomban „utazó” versenytársai az utóbbi években nagyságrenddel nagyobb pénzt nyertek fejlesztésre. A lemaradás óriási. Gyulának csak a kampányígéretek, költséges pályázatírások és tervek, vezetőváltások jutottak: a kötvény felhasználása már kevés lesz a felzárkózáshoz, de végleg finanszírozhatatlanná teheti a kötelezően finanszírozott intézményeink (iskolák) támogatott működését, vállalt feladataink (kultúra és idegenforgalom) megtartását. Ha a kötvényfelhasználás segíti is a fürdőfejlesztést, csak az idegenforgalomban bízni életveszélyes játéknak mutatkozik, érdemben nem állítja meg a város romló gazdasági mutatóit. A változások elengedhetetlenek: bebizonyosodott, amit a Városbarátok évek óta mondanak: a jelenlegi rendszer működtetésében évente mínusz 300 millió Forintot termel ki a város, ami folyamatosan termeli, újra növeli az adósságot. Az adósságspirálban változatlanul benne van Gyula. Pazarló az önkormányzati rendszer? Valószínűleg nem ez a fő probléma: az elmúlt nyolc évben a látványberuházások kétségtelen jó idegenforgalmi hatása mellett folytatódott a munkahelyek megszűnése Gyulán, folyamatosan csökkentek az adóbevételek, számottevő új munkahely pedig (más  városokkal ellentétben) nem jött létre városunkban. Hol van már a Harisnyagyár, Kötőipar, Tejporgyár, Mezőgép, Szabó Ktsz, Vízgép, Háziipari szövetkezet és a többi cég által befizetett helyi adó, vízdíj? A folyamatot –bármennyire is nehéz - muszáj lesz megfordítani. Ennek első lépése az erre való törekvés: szemléletben, önmérsékletben és lokálpatriotizmusban, azaz pártok felett álló városérdekben gondolkodva.

Durkó Károly – Szalai György
a Városbarátok önkormányzati képviselői