Gyulai Városbarátok Köre

Hírmorzsa

1937 után újra kiadtuk a Gyula város utcái és terei  című könyvet! 

Kapható: IQ Könyvesbolt (Kossuth tér), MÁTÉ Papírboltok, Mogyoróssy János Városi Könyvtár, Piac (Szabó Józsefnél)

Városbarát értékelő 2012 PDF Nyomtatás E-mail

VÁROSBARÁT HÍREK 2012. december

 

FELEMÁS KÉP

A 2012-es esztendő vagy valaminek a kezdete, vagy a vége is lehet Gyula városában. Takarékos gazdálkodásra épült költségvetés, sikeres pályázatokról szóló kommunikáció, sikertelen faiskola telepítés, Remetén elkészült, de a gazdáknak drága hűtőház, talpon maradt Várfürdő, talajt vesztett Húskombinát, iskolaállamosítás, Rondella visszavétele egyben a belváros „elcsendesítése”. Osztódik a Városháza – sokan az épületben maradnak, de a járásnál folytatják. És közben a csend. Sajnos a fiatalok mellett egyre több középkorosztályba tartozó gyulai polgár döntött úgy, hogy elhagyja szeretett városát, mert nincs munkája, nem tudja eltartani családját. A 44-es autóútnak még a reménye sem látszik a ködben (autópályáról már nem is álmodunk). Látkép a Városházáról, bevallottan nem mindenről.

Költségvetés:

A takarékos gazdálkodásnál fontos szempont volt a hitelállomány csökkentése. Ez sikerült is meg nem is. Az átszervezések, ésszerűsítések költségcsökkentő hatása kétségtelenül érezhető volt, de a működési hitelállomány a központi elvonások miatt mégis jelentősen növekedett (346 millió forintról 400 millió forintra). A teljes hiány így a tél beálltával 593 millió forintról 596 millió forintra növekedett. Végleges számokat csak január-február hónapokban láthatunk. Örvendetes hír, hogy az állam átvállalhatja a város adósságának jelentős részét, a részletekről (annak ütemezéséről, módjáról) viszont még nem lehet tudni érdemlegeset. Az állam viszont viszi az iskolákat is (igaz a működtetés marad), a tűzoltóság után tehát tovább faragtak az önkormányzati irányítású területekből. A város évi adóbevétele 2010 óta évente 700 millió forint, amely még a közelmúltban megnyitott két négycsillagos szállodára (Erkel, Wellness) számítva sem növelhető. További adóemeléseket sem nyílt, sem burkolt formában nem tud elviselni a lakosság. Tanulnunk kell a racionális szemléleten alapuló gazdálkodást.

 

Pályázatok:

Alapelv, hogy ha már nem is mindenre, de sokszor lövünk arra, ami mozog. Több év után végre révbe ért a Várfürdő egyik pályázata, így jelentős, 50% önrésszel, városi garanciával elindult a családi élményfürdő fejlesztés. Megkezdődtek a feltárási munkák az Almásy kastélyban, köszönhetően egy másik pályázatnak. Itt várhatóan 2 milliárd forintos fejlesztéssel egy a térség életét bemutató kiállítási központ jön létre. A Városbarátok több mint 10 éve szorgalmazták, hogy a Gyula kapja vissza legalább a kastély kezelői jogát és működjön emelt szintű szálloda, egészségügyi és konferenciaközpont a patinás épületben. Az örömteli hír mellett nem tudni, miből finanszírozza majd a város a kiállítóhely működését. Most örüljünk annak, hogy a kastély megújul és végre a kerítést is elbontják hamarosan. Egy óvoda felújítása, bővítése mindig örömteli hír, a Mágocsi utcában az alapkövet már lerakták a bővítéshez. A Dénesmajort Nagyzerénddel összekötő út viszont már felépült, át is adták és utána rögtön le is zárták. Reméljük a schengeni határ hamarabb költözik el innen mint gondolnánk…És egy fontos információ: elérhető közelségbe került a Béke sugárút Árpád utcáig tartó megújulása. Régóta akarjuk, most újra Vigadó lehet a Kohán Képtárból, amely a Göndöcs kertben a megújult régi könyvtár (az egykori múzeum, majd művésztelep) épületébe költözik. Ráfér a felújítás a Művelődési Házra is – ez 2013 végére szintén megvalósulhat. Végül, amiért régóta dolgoztunk, és titokban reméltük: magántőkéből, pályázati forrással segítve ismét szálloda lesz a Komló épületében! Megérte öt évvel ezelőtt elindítani ezt a folyamatot, amelynek az első lépése az volt, hogy az „Aranybambusz” kiírást az Értékvédelmi rendelet alapján lecseréltettük a régi „Komló Szálloda”feliratra. Most már látjuk, volt értelme.

Munkahelyek:

A városban meghatározó szerepe van az államhoz, megyéhez kötődő munkahelyeknek, amelyek stabilnak tűnnek. A város a lehetőségeihez mérten igyekszik segíteni, így indokolt esetben a HÉSZ módosítására is sok került a vállalkozások fejlődésének segítése érdekében. Sajnos a létező, több családnak is megélhetést biztosító vállalkozások jelentős része a fennmaradásért küzd. Az ipari park kialakításában nem történt érdemi előrelépés. Folytatódik a régi gyulai termelő munkahelyek ellehetetlenülése. A Harisnyagyár, a Kötőipar, a BUBIV, a Szabó Ktsz stb. után az utolsó nagy munkahely is végóráit éli. Persze már a Gyulai Húskombinát sem a régi, a hajdani nagy cég töredéke csupán, mégis 400 család megélhetését határozta meg az utóbbi években. A válságos helyzet a vágás felszámolása óta érzékelhető volt. A 2009-ben kapott állami bankgaranciával biztosított hitel csak rövidtávú segítséget jelentett. A nem gyulai többségi tulajdonos sohasem kezelte „gyulai szívvel” a vállalatot, fejlesztései nem a gyulai húsipart helyezték előtérbe. A kialakult válságos helyzetben a kiemelt jelentőségű státusz rég nem elég. A már nyáron beígért konkrét kormányzati segítségre van szükség. Az államnak kötelessége segíteni, hiszen egykor ő adta el a céget. Vegye vissza, vagy segítsen hitelgaranciával, amíg új tulajdonos találtatik! A felszámoló biztos ténykedése, a szaktárca sokszor ellentmondásos nyilatkozatai nem azt mutatják, hogy a munkahelyeket a döntési helyzetben lévő szereplők meg tudnák menteni. Nem lesz egyszerű. Reméljük, hogy csak a mi információnk a kevés a kialakult helyzetről. Az agrárminisztérium véleménye szerint kevés a 3 millió darab sertés az országban (így van, valamikor több mint 10 millió darab is volt), hát most itt a lehetőség ennek a program elindítására. Miért ne indulhatna a fejlesztés Gyula térségében? Csak Eleken és környékén a mai országos sertésállomány 15%-át tartották a téeszekben, háztáji gazdaságokban.

Kultúra:

Gyula is (részben) a kulcsos kiállítóhelyek városa lett. A takarékosság miatt bekövetkezett változás ellenére aki akarta,viszonylag zökkenőmentesen megnézhette a Ladics házat, és a Kohán Képtárat. A Vár és a felújított Erkel ház azért nyitvatartási idővel működött és sokan is látogatták. A Húsipari Gyűjteményt a városba látogató turisták nagyon kedvelik. A Corvin Múzeum megszüntetése után a város fenntartóként megkapja az 1868-ban alapított Erkel Ferenc Múzeumot. A páratlan néprajzi, régészeti, nemzetiségi és képzőművészeti anyag mellett a múzeum tulajdonában van az 1592 darabból álló Erkel Ferenc gyűjtemény és egy 14 000 darabos könyvtár is. A múzeumnak nincs önálló kiállítóhelye, de erre a célra kitűnően megfelelne a Dürer Terem alsó szintje, amely a mostani változással ésszerű és könnyen kivitelezhető döntés lehet. A tavalyi Firtosi József Dezső kiállítás után idén is nagy siker volt a Jóbarátok 2. – Koszta és Hajdik című kiállítás, amelynek szervezésében tevékeny szerepet vállaltak a Városbarátok. Kitűnően sikerült a Zórád Ernő tárlat, de egész évben számos kiállítás szinesítette a kulturális kínálatot városunkban. A zene kedvelői nem panaszkodhatnak: a megújult Rondella nyáron és koraősszel szinte mindennap gondoskodott az igényes szórakoztatásról. Üröm az örömben, hogy a belvárosban –ha nem is szűnt meg de –visszaesett a színes programok száma, ami negatív hatással volt a belvárosi szolgáltató vállalkozások-üzletek működésére. A nehéz gazdasági helyzetben tovább folytatódhat a belvárosi boltok „kiürülése”, az oda nem illő üzletek megjelenése. Egy biztos: párbeszéd kellene a város és a vállalkozások között azért, hogy a Vár körüli élet ne járjon együtt a belváros hanyatlásával és leépülésével.

Durkó Károly – Szalai György