Gyulai Városbarátok Köre

Hírmorzsa

1937 után újra kiadtuk a Gyula város utcái és terei  című könyvet! 

Kapható: IQ Könyvesbolt (Kossuth tér), MÁTÉ Papírboltok, Mogyoróssy János Városi Könyvtár, Piac (Szabó Józsefnél)

Események


Képes fotóalbum a városról PDF Nyomtatás E-mail

 

Tizedik kötet: ami Gyula

Jubileumi, 10. kötetét adta ki 2012. november végén a Gyulai Évszázadok Alapítvány. Az országban szinte egyedülálló kezdeményezés 2003-óta évente, képes albumokban dolgozza fel folyamatosan a város múltját és jelenét. Az idei –Durkó Károly, Durkóné Illés Bernadett, Balla Tibor – nevével jegyzett album címe: ami Gyula. A szerzők magyar és angol nyelven 12 fejezetben, fényképekkel gazdagon illusztrálva foglalták össze a legfontosabb ismereteket a városról.

  10kotet9-600

 

 

Bővebben...
 
Jön a 10. jubileumi Gyula régen és ma! PDF Nyomtatás E-mail

ami Gyula

Jubileumi, 10. kötetének bemutatására készül a Gyulai Évszázadok Alapítvány. Az album magyar és angol nyelven mutatja be – fotókkal gazdagon illusztrálva – Gyula történelmét, értékeit, nevezetességeit. Az országban szinte egyedülálló kezdeményezés 2003-óta évente, képes albumokban dolgozza fel folyamatosan a város múltját és jelenét. Az idei –Durkó Károly, Durkóné Illés Bernadett, Balla Tibor – nevével jegyzett kötettel együtt összesen 1392 oldalon szólnak Gyula értékeiről.

Az új könyv címe: ami Gyula, a szakmai lektor dr. Szabó Ferenc. A gyulai németek és románok történetét – Mittag Mónika és Martyin Emilia fejezetszerzők tollából ismerhetjük meg - ezeket a fejezeteket németül illetve románul is elolvashatja majd a kedves olvasó. Kereskényiné Cseh Edit munkájának köszönhetően megismerhetjük majd a gyulai zsidóság történetét, dokumentumait is. A könyv fotóalbumnak is kitűnő: a számos régi, különleges fénykép között találhatunk több Székely Aladár fotót is. A mai Gyulát tizenhat gyulai fotográfus több száz igényes és látványos mai fotója mutatja be. Az itt élők is rácsodálkozhatnak, milyen szép városban élnek, mennyi részletet nem fedeztek még fel, ami mellett akár mindennap elmennek. A könyvet igényes angolfordítás teszi elegánssá Madai Gabriella jóvoltából. Az „ami Gyula” számos újdonságot tartogat az olvasónak.

 

 

alt

alt

 

 A 10. kötet két címlappal jelenik meg 2012. november 20-án!

Bővebben...
 
Técsy Lászlóra is emlékezünk PDF Nyomtatás E-mail

Szilágyi István, Koszta Rozália, Dobos István után újabb neves gyulai polgár elhanyagolt sírját szeretnék rendbe tenni a városbarátok. Az egyesület két tagja, Balla Tibor Péter és Székely Árpád a negyven éve elhunyt Vitéz Técsy László (Gyula, 1892. augusztus 11. – Gyula, 1972. november 25.) szobrász és éremművész, rajztanár, végső nyughelyét kívánja méltó módon felújítani a németvárosi temetőben. A művész élete nagy részét Gyulán élte le. Főiskolai tanulmányait elvégezve 1923-ban hazaköltözött. Munkássága során számos érmet, plakettet, szobrot, sőt néhány síremléket is készített. Ő tervezte 1925-ben Békés vármegye Vitézi Széke emlékérmét, alkotásai között említhetjük a volt József Laktanya gyalogezredére emlékeztető emléktáblát a Vértanúk útján álló szociális otthon falán, Göndöcs Benedeknek a népkert kialakítójának büsztjét a mai Kohán Képtár (Pavilon) épületének szoborfülkéjében és a Karácsonyi János domborművet a katolikus pap, püspök, történész szülőházának falán. A művész Boldog Apor Vilmosról is készített emlékérmét, amelyet a Városbarátok jóvoltából hamarosan megismerhetnek a gyulaiak… Técsy Lászlót 1929-ben avatták vitézzé.

 
Ilyen volt egy békebeli szatócsbolt,2012 PDF Nyomtatás E-mail

180936 szatocsbolt

Visszakerült Gyulára az „Ajándékbolt a Süvegczukorhoz” elnevezésű, a régi szatócsüzletek hangulatát idéző bemutató bolt felszerelése — jelentette be a témával kapcsolatos pénteki sajtótájékoztatón dr. Görgényi Ernő polgármester.A településvezető elmondta, közelmúltbeli interpellációjával Durkó Károly önkormányzati képviselő hívta fel a figyelmet arra, hogy a különleges gyűjtemény már Békéscsabán található.

 

Bővebben...
 
Civil hét kérdőjellel PDF Nyomtatás E-mail

Átadják a Civil Szolgáltató Központot, aláírják a Civil Kerekasztal alapokmányát május 21-én hétfőn a Béke sugárúti volt Ifjúsági Házban, az egykori Weisz Mór villában.

A május 21- 28-ig tartó eseménysorozatot (I. Gyulai Civil Hét) a Városbarátok is üdvözölték. Öröm az ürömben, hogy – bár a civil szervezetek javaslatait várták a hét programjaira – a Városbarátok által javasolt négy személy közül senkit sem hívtak meg a lokálpatrióta tevékenységről is szóló „gyulai utazók” beszélgetőestre. Sós Imre civil referens sajnos érdemben nem tudta indokolni, érdemben nem is kívánta megválaszolni, miért nincs mód a Városbarátok említett rendezvényen való részvételére, a civil kerekasztal alapokmánya tervezetének „véleményezésére” pedig egy napot sem hagyott a civil referens. E-mailben elküldött, megindokolt kéréseinket itt elolvashatja:

Kedves Imre!

Gratulálok a programhoz, van azonban egy kis hiányérzetem: a civilek az elmúlt esztendőkben komoly eredményeket értek el a városi képviselő-testületben dolgozva. Környezetünk javításában, a Kapus – híd nevének visszaállításában és rendbehozatalában, az Október 23-a tér létrehozásában, a város régi épületeinek megmentésében komoly szerep jutott a testületbe a gyulaiak akaratából bejutó és ott dolgozó képviselőknek. A “testületi” civileknek (is) köszönhető az, hogy az értékvédelmi rendelettel csaknem 30 fontos gyulai épület megújult, hogy a városi piac rehabilitációja elkezdődött, hogy a gyulai Húsipari gyűjteményt sikerült visszahozni Gyulára, a régi vágóhíd városi tulajdonban lévő épületét pedig nem kótyavetyélte el a város. Tőlünk indult a Nagybányával létrejött testvérvárosi kapcsolat, a Kohán György kiállítás a magyar festészet bölcsőjében szintén a mi kezdeményezésünk volt. A városi sporttelep műfüves borítását is civil városi képviselők kezdeményezték és “menedzselték” végig. Fontos szerepünk volt abban, hogy nem nagyobb összegben bocsájtott ki kötvényt a város (talán már csődbe is mentünk volna), gazdasági kérdésekben is mindig megszólalunk. A kulturális területre tekintve elég, ha megemlítjük a Régi gyulai mesterek, a Szilágyi István, József Dezső és a Koszta-Hajdik emlékkiállításokat, valamint a régi szatócsbolt hazahozatalának kezdeményezését. A “Gyula régen és ma” könyvsorozat évente jelentkező helytörténeti dokumentációs munkájáról, értékmentéséről és ismeretterjesztő, valamint városmarketing munkájáról még nem is írtam semmit. Az utazó civilek közül pedig a legfontosabb értékmentő Balla Tibor Péter – nem látom a meghívottak között.

Imre, te magad nyilatkoztad a Gyula Tv- ben, hogy a 300 papíron létező civil szervezet közül valójában alig 50 működik. Talán nem kellene teljesen megfeledkezni azokról, akik a város döntéshozó testületének munkájában – a gyulai polgárok felhatalmazásából – részt vesznek, és azon kívül is dolgoznak. A testületben reprezentált civil szervezetek a 2010-es választáson a szavazatok kb. 35%-át kapták. Egy pártnak vannak képviselői a testületben, a többi képviselő mind civil. Gyanítom, hogy a legtöbb lakossági észrevételt, kérést is mi közvetítjük a városvezetés felé kérdések, interpellációk formájában.

Imre! Gondold át mindezt, amit barátsággal írtam neked. Az összefogás ui. csak egy súlytalan szó marad, ha a szóban csak a magánhangzók vagy csak a mássalhangzók fontosak.

Ugye érted.

Üdvözlettel:

Durkó Károly

 

 

Bővebben...
 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

4. oldal / 28