Megnyílt a húsipari gyűjtemény!

Megnyílt a húsipari gyűjtemény!

Régen várt pillanatnak lehetett tanúja az a népes közönség, aki eljött a gyulai Húsipar Történeti Kiállítás megnyitójára a Kétegyházi útra, a régi önkormányzati tulajdonban lévő 140 éves közvágóhíd rendbehozott épületébe.

A Gyulai Hentesek Hagyományőrző Egyesülete tagjainak önfeláldozó munkájával újra élet költözött ide, a régi húsipari tárgyak felújításával, a kiállítás berendezésével maradandó értéket alkottak az idősebb és a fiatalabb hentesmesterek. Köszönet érte!

A gyűjtemény bemutatásán jelen volt volt Stéberl András (Bazin, 1888 - Gyula, 1948) lánya Stéberl Ilona, unokája Kecskeméti Katalin és még sok más a régi gyulai húsiparhoz kötődő család leszármazottja. De itt voltak a nagyüzemi húsüzem, a Gyulai Húskombinát egykori és mostani dolgozói, vezetői, Csiki József, Zám András, Ruck János is

A Húsipari Szakszervezet és annak elnöke Bezdán János kezdeményezte, hogy az ünnepségen emléktáblát leplezzenek le Stéberl Andrásról, aki híressé tette a világban a gyulai nagyüzemi húsipart. Az egykor a Szigeti Attila által összegyűjtött anyag (róla is külön fényképpel, életrajzzal emlékezik meg a múzeum) jelentőségét Zám András egykori vezérigazgató méltatta.

Dinya Imre a fiatal húsosnemzedék nevében ígérte meg, hogy megőrzik, sőt bővítik a gyulai hentesipari gyűjteményt. Durkó Károly a Gyulai Évszázadok Alapítvány nevében, a Gyula régen és ma könyvsorozat - A Gyulai Kolbász története című albummal ismerte el öt gyulai hagyományőrző példaadó munkáját.

Délután ünnepi testületi ülés következett a Városháza Dísztermében. Gyula város Díszpolgára kitüntetést vehetett át Csiki József nyugalmazott vezérigazgató.

Durkó Károly kulturális tanácsnok köszöntő beszédében emlékeztetett: a nagyüzemi kolbászgyártással először Stéberl András tette világhírűvé a gyulai hentestermékeket. Gyalázat ami az államosítással a lelki megalázással megtörtént Gyula városában a Stéberl családdal, ezért nem lehet elégszer bocsánatot kérni - mondta a tanácsnok.

Csiki József 1953-ban (5 évvel Stéberl András halála után) érkezett Gyulára azzal a megbízással, hogy a húsüzemből lekvárgyárat alakítson ki. Csiki József az akkori hatalomnál elérte, hogy tovább működjön a húsüzem, sikeres - mai szóhasználattal élve - lobbizásának köszönhetően dinamikusan fejlődött, exportra is termelhetett a gyulai húsüzem. Neki köszönhető, hogy nem Békéscsabán, hanem Gyulán épült fe a Húskombinát (1978). Egészen 1984-ig volt a Gyulai Húskombinát vezetője.

2007 év eleje volt a gyulai hagyományőrzés mélypontja - mondta Durkó Károly - hiszen a húsipari gyűjtemény érthetetlen módon átkerült Békéscsabára. A Városbarátok kezdeményezték a gyűjtemény hazahozatalát, szerencsére ebben a békéscsabai múzeum is korrekt partnernek bizonyult. A régi közvágóhíd önkormányzati tulajdonú részét is el akarta adni a város - szerencsére a Városbarátoknak sikerült meggyőznie a képviselőtestületet arról, hogy nem szabad elkótyavetyélni az épületet, sőt oda kell adni működtetésre az időközben megalakult Gyulai Hentesek Hagyományőrző Egyesületének.

Köszönet nekik a szép munkáért, köszönet a Húskombinát Szakszervezeti Tanácsának, Bezdán Jánosnak a Stéberl emléktábláért, építsük tovább a húsipari hagyományokat, együtt a gyulai hentesekkel, és a Gyulai Húskombináttal.

Az ünnepségen köszöntőt mondott Matula László a Gyulai Hentesek Hagyományőrző Egyesületének elnöke is, aki méltatta a hentes hagyományokat, és megígérte: megőrzik az emlékeket, bemutatják a jelennek a ma is létező gyulai hentestermékeket.

Az emlékülés után Durkó Károly, Matula László és Alt Norbert elhelyezte az emlékezés koszorúját Balogh József (Gyula, 1856 - Gyula, 1945) volt gyulai hentesmester, az első brüsszeli aranyérmes gyulai kolbász készítőjének emléktáblájánál, az egykori Szent László utcai üzem épületének falánál.

- dénégyzet -