(Gyula, 1891 – Mühldorf, 1944)

Híres fizikus, a kryptongáz töltésű izzólámpa feltalálója volt.

Bródy Adolf ügyvéd fiaként született Gyulán, a Blanár László utca 6. szám alatt állt, és 1988-ban lebontott házban. Középiskoláit Aradon végezte, majd Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetemen matematikát, és fizikát hallgatott. Középiskolai tanári oklevelet, majd 1917-ben fizikából bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Doktori értekezésében kvantumelméleti módszerekkel elsőnek számította ki az egyatomos gázok kémiai állandóját. 1919-ben a Műegyetem tanársegéde lett. Az első világháború után Göttingenbe ment, munkatársa lett Max Born Nobel-díjas professzornak. 1922-ben hazatért. 1923-ban már az Egyesült Izzógyár (Tungsram) kutatólaboratóriumának egyik vezető munkatársa volt. Lámpakísérleteit 1929-ben kezdte. A következő években megállapította, hogyha krypton töltőgázt használ, akkor nő a lámpa élettartama. Polányi Mihállyal kidolgozták a gáz levegőből történő olcsó előállítását is. Ajkán felépült az első kryptongázgyár, 1937-ben már hatalmas sikert arattak a világpiacon.

Az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumának vezetését 1936-ban városunk díszpolgára dr. Bay Zoltán Boyden-díjas fizikus vette át. Ő így emlékezett Bródy Imrére:
„Bródy igen kitűnő termodinamikus elme volt, ez irányú ismeretei folytán hozta létre a krypton izzót. Meg kell említenem szerénységét, emberi nagyságát. Mi akkor (1944) a németeknek katonai rádiócsöveket gyártottunk, és erre kértem 15 személy bevonulás alóli mentesítését, akiket akkoriban a zsidótörvények értelmében zsidóknak nyilvánítottak. Fölajánlottam Bródynak, hogy őt is felveszem erre a listára. Azt válaszolta, hogy a családjával akar maradni. Elment velük, és el is pusztult.”