(1805. szeptember 8., Gyula - 1893. május 10., Gyula)

Amatőr régész, múzeum- és könyvtáralapító. Jogi tanulmányait követően a vármegye tiszti hivatalában gyakornokoskodott (1827). 1828-tól a Wenckheimek gyulai uradalmában dolgozott előbb Ferenc gróf titkáraként, majd az úriszék jegyzőjeként. 1832-ben az uradalom gazdatisztje, 1846-ban számtartója, s egyben levéltárosa lett. Nemzetőrszázadosként részt vett a szabadságharcban. 1858-ban megírta szülővárosa monográfiáját és több publikációja is megjelent. A dicső múlt romantikus képe vonzotta. Régiségeket kezdett gyűjteni, s a megye több helyén is vezetett ásatásokat. Gyűjteményét szülővárosának adományozta 1868-ban a leendő gyulai római katolikus gimnázium nyilvános múzeuma számára. Ezzel megvetette alapját az 1874-ben létrehozott Békésvármegyei Múzeumnak. Őt választották meg 1874 augusztus 3-án múzeumőrnek, azaz megnyíló múzeum első igazgatójának. Tisztet haláláig büszkén viselte. 300 kötetnyi könyvét már 1836-ban egykori iskolájának adományozta, de ezek a szabadságharc idején elkallódtak. Adományát 1868-ban megismételte. Ekkor 439 könyvet ül. kéziratot (844 kötetben), valamint 105 képet és 82 térképet adományozott a nyilvános város könyvtár megalapítására, mely jelenleg is az ő nevét viseli.