(Gyula, 1896 – Gyula, 1945)

Festő. Major Henrik egy gyulai gimnáziumi művészeti előadását meghallgatva döntött arról, festőművész lesz. Törpe növése (126 cm magas volt), testi gyengesége mellett óriási tehetséggel áldotta meg a sors. Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte 1918 és 1924 között. Mesterei Rippl-Rónai József, Csók István, Fényes Adolf, Glatz Oszkár, Aba-Novák Vilmos voltak. Rippl Rónai nyári, balatoni művészeti iskolájába is meghívta a szorgalmas tanítványát. Gyulán telepedett le 1925-ben, bár élt Szegeden, Tápén, sőt „kávéházi” festőként Budapesten is, szülővárosához mindig hű maradt. Rendszeres kiállítója volt a gyulai, szegedi, fővárosi tárlatoknak, de a Műcsarnok kiállításaira is jutott alkotásaiból. Barátjává fogadta, és a gyulai művészeti életbe ő vezette be a 16 éves ifjú Kohán Györgyöt. A művészbarátság mindkettőjük pályájára termékeny hatással volt. 1928-ban elnyerte Gyula város díját, amely talán a legnagyobb elismerést jelentette számára. A II. Világháború végén elvesztette leki egyensúlyát, elméje megbomlott, így halt meg 1945 tavaszán szeretett szülővárosában Gyulán.