Mottó: „Az olyan város, amelyről nem tudnak, nem is létezik”

Városházi lépések

• Sokkal szigorúbban kell ellenőrizni a városi megrendelésre elvégzett munkák minőségét, a garanciát be kell tartatni (l. pl. az érthetetlenül nagy összegbe került Városház u.–Kossuth Lajos u. találkozásánál felújított szökőkútrendszer meghibásodása, a Kis Kézműves Cukrászda előtti vízelvezető csatornát sem kellett volna feltétlenül az utca legmagasabb pontján elhelyezni).
• A gyulai önkormányzati munkáknál előnyt kell adni a helyi iparosoknak, vállalkozóknak, és őket korrektül kell kifizetni.
• Ésszerűsíteni kell a helyi adórendszert, figyelembe kell venni a lakosság és a vállalkozások teherbíró képességét, meg kell vizsgálni az adócsökkentés lehetőségét.
• Mindent megteszünk a nyugdíjasok szemétszállításának ingyenessé tételéért.
• Tovább erősítenénk a pályázati figyelőrendszert, az összes elérhető EU-s fejlesztési forrásra pályáznia kell városunknak. Minden eszközzel segíteni kell a megmaradt kisvállalkozásokat.
• Teljes nyilvánosságot a testületi munkának! Vissza kell állítani a közmeghallgatás rangját, a képviselői munka becsületét – ugye nem a városból, hanem a városért élünk…
• A városi intézményrendszer korszerűsítése csak az érintettek teljes bevonásával lehetséges.
• Összvárosi érdek, hogy a fogyatékosok porblémáival foglalkozzanak a testületben. Képviselőjelöltünk Ruzsa György már korábban kezdeményezte a sérült gyerekek számára az integrált oktatást. Aktívan közreműködött az iskolától távollakó gyermekek ingyenes iskolába szállításában, pályázati programok megírásában, megvalósításában vett részt. Ilyen szemléletre van szükség!
• Vissza kell szereznünk a régi Gyula tradicionális jelképeit. A sétálóutca létrehozása üdvözölhető, de törődni kell a Béke sugárúttal, lépéseket kell tenni a Komló Kávéház, Étterem és Szálloda visszaállítására – nem lehet elfogadni a patinás épület jelenlegi helyzetét… A Petőfi Mozi épületének régi mozaikablakát mi városbarátok rekonstruáljuk.
• A város határában vissza kell állítani a mezőőri szolgálatot.
• Ne kelljen elmenni a városból!

Egyre nehezebb Gyulán munkát találni. Valódi lépéseket kell tenni új munkahelyek teremtésére. A munkanélküliek száma 8–9%, egyharmaduk 29 évesnél fiatalabb. A szakmával rendelkezők, diplomások elhagyják a városunkat. Szívós munkával, de megállítható ez a folyamat. Meg kell menteni a gyulai húsipart, fejleszteni kell a gyógy-, konferencia- és sportturizmust, védeni kell a megmaradt munkahelyeket, ösztönözni kell az új termelői, és nem „leépítő” befektetéseket. Nehéz lesz, de másképpen nem megy…

Van kiút: gyógyturizmus

Gyula város fejlődéséhez mielőbb meg kell épülnie az M44-es autóútnak. Ígéretek voltak, vannak… Lobbizzunk érte!

• Kiemelten kell fejleszteni a gyógyturizmust. Négy, esetleg ötcsillagos szállodára van szüksége városunknak. Sokkal hatékonyabb marketingmunkával kell ismertebbé tenni Gyulát. Új befektetői tőkére van szükség. Az Almásy-kastély sorsát is rendezni kell, igazi otthona lesz majd egy kitűnő szállodának, a körülötte megmaradt régi és csúnya kerítést azonnal le kell bontani. A Kisökörjárásban felépíthető „Világfürdőhöz” nem elüldözni, hanem megtalálni és megtartani kell a befektetőket. A jelenlegi háromcsillagos szállodák minőségi fejlesztése elkerülhetetlen.
• Az idegenforgalom szervezeti, érdekeltségi és működési rendszerét át kell alakítani. Az egész város idegenforgalmi élete lásson hasznot a többletbevételekből.

Gasztronómia, gyulai kolbász, kisüsti pálinka

A városnak kezdeményezően kell fellépnie a piaci szereplők felé egy új húsiparigasztronómiai marketingstratégia kialakítása érdekében. Vissza kell szerezni a Gyulai kolbász jó hírnevét. Újra be kell vezetni a piacra a Stéberl-féle termékeket (l. Zám Andrással készített interjú – Gyula régen és ma III. kötet 96. oldal.). Ösztönözni kell a jelenleg is működő kisebb hentesüzemek fejlődését. A Gyulai kolbász népszerűsítése érdekében létre kell hozni a Gyulai Kolbász Klubot.

Népszerűsíteni, támogatni kell a régió másik hungarikumát, a kisüsti pálinkát. A tavaszi pálinkafesztiválok kulturált lebonyolítása évek óta a nemzetközi, pozitív reklámot, a szálláshelyek megtöltését jelenti a városnak és a térségnek.

Nyitás a határon túlra

Románia uniós csatlakozásával Gyula városa visszanyeri a Trianon előtti gazdasági vonzáskörzetének négyötödét. Mondjuk ki: nem vagyunk felkészülve erre… Az kevés, hogy a kisvasút régi nyomvonalára utat álmodunk. Gyula városának és a kistérségnek kezdeményezően kell fellépni az érintett települések felé a régió újjáélesztése érdekében.

Kultúra, sport, mint turizmus

Fontos tudni: ma a Gyulára látogatók 20%-a a Várszínház előadásai miatt választja városunkat. A kultúráért érkező pihenni vágyók köre bővíthető lenne, ha a város művészeti- zenei tőkéjét is megfelelően menedzselnénk. Kohán György, Szilágyi István, Koszta Rozália festészete még nem eléggé ismert Magyarországon és Európában. Érdemes lenne megfontolni egy egységes és állandó ill. időszaki kiállításokat bemutató reklámértékkel bíró Modern Képzőművészeti Központ létrehozását városunkban. Itt méltó helye lenne a jórészt raktárban sínylődő Kohán-hagyatéknak is. Erkel Ferenc neve kötelezi városunkat arra, hogy méltóképpen ápoljuk emlékét. A zenenapok ötlete jó, egy egységes kulturális marketinggel szintén nagyobb vonzereje lehet városunknak.

Gondolnunk kell a sportra is. Egy város ismertségének, népszerűségének fontos hordozója lehet egy-két kiemelt szinten menedzselt sportág. Gyulán is ez lehet a jövő.

A sikerek eléréséhez együtt kell működnie a városnak és a sporttársadalomnak..