INTERJÚ DURKÓ KÁROLY POLGÁRMESTERJELÖLTTEL

 Négy éve még korainak tartotta a polgármester-jelöltséget, pedig sokan biztatták az indulásra. Négy és fél éve elnöke a Gyulai Városbarátok Körének. Helytörténeti munkái, a „Gyula régen és ma” kötetek írása, szerkesztése a régi gyulai értékek kutatása azt mutatja: szereti ezt a várost. Az elmúlt négy évben tanácsnokként dolgozott a város kulturális értékeinek megőrzéséért, a sportélet működéséért, fejlesztéséért. Korábban a Magyar Rádió, Magyar Televízió, majd a Duna Televízió munkatársaként hallhattuk, láthattuk őt a képernyőn. Az elmúlt 25 évben - ha tanulmányai, vagy munkái Budapesthez kötötték is - mindig azt mondta: Gödöllőn lakom, Budapesten (is) dolgozom, de Gyulán élek. Hű maradt szülővárosához, otthona, állandó lakcíme mindig Gyulán volt. Családjával, a szintén gyulai pedagógus feleségével és két gyermekével hét éve végleg hazatértek. Itthon vannak.

                                        LEHET KICSIT JOBBÁ TENNI

- Miért vállalta?- kérdeztük Durkó Károlyt, a Városbarátok elnökét a polgármester-jelöltségről.
- Talán azért mert úgysem bírnám ki, hogy ne vegyek részt a közéletben... és persze még mindig hiszek abban, hogy ha a világot megváltoztatni nem is lehet, egy kicsit jobbá tenni viszont igen! A rendszerváltás idején, elején, fiatalon már „belekóstoltam” a politikába, de országgyűlési képviselőjelöltként kétszer is tapasztaltam: jobbító szándékkal pártokon keresztül nehezen lehet eredményt elérni. Nem is voltam elég érett még ahhoz, hogy biztosan kiszűrjem a rosszat, észrevegyem a jót. Klasszikus értelemben vett párt tagja sosem voltam, de rész vettem a FIDESZ 1988-as megalapításában, az első vidéki csoport (Gödöllő), és az első békés megyei szervezet (Gyula) létrehozásában. Aztán inkább az újságírás felé fordultam (ekkor már több éve írtam a helyi sajtóban cikkeket). Talán ösztönösen választottam az újságírást, televíziózást, a riporteri majd szerkesztői munkákat. Ebben az időben még létezett szakmai alázat. Közben két diplomát is szereztem: az általános agrármérnökit Gödöllőn, a kommunikációs- újságíróit pedig az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen. 18 évet dolgoztam eddig a Magyar Televízióban, a Duna Televízióban és a Magyar Rádióban. Olyan kitűnő emberekkel dolgozhattam együtt a Híradók, a Krónika, a Falurádió, a Hajnali Kalendárium a Gazdakör és a Gazdatévé készítésében, mint Csák Elemér, Tóth Károly, Bajor Nagy Ernő, Búzás Andor, Zala Simon Tibor. Akkoriban jó volt újságírónak lenni. Hálás vagyok a sorsnak, hogy több fontos interjút, kisfilmet készíthettem, több évig parlamenti tudósító lehettem, hogy Szilágyi Ferenccel közösen létrehozhattuk az egykor még a Vízügy épületéből sugárzó ős Gyula TV-t. Az eltelt években sok informális és baráti kapcsolatot is kialakítottam munkám során Budapesten és az országban. Ez még a város hasznára lehet. Gyula városát sosem hagytam el. Tizenhat évvel ezelőtt találkoztam egy nem mindennapi gyulai lánnyal, aki a feleségem lett. Nem volt kérdés, hogy – miután tanulmányait ő is befejezi – Gyulán fogunk élni, gyermekeink itt járnak majd iskolába. Közben egyre inkább érdekelni kezdett a közvetlen környezetünket érintő életünk működése. Kilenc éve kapcsolódtam be a Városbarátok munkájába, négy és fél éve választottak meg az egyesület elnökévé. Az elmúlt négy évben városbarát képviselőként, tanácsnokként, Szalai György képviselőtársammal együtt tapasztaltuk: ha nem vagyunk ott, nincs aki a város kulturális, gazdasági élete szempontjából életbevágóan fontos kérdéseket feltegyen, kezdeményezzen. Ketten voltunk, de többször sikerült a tervezett döntéseket jó irányba terelni. Igaz, sokszor viszont ez nem ment, hiszen a többséget nem mi adtuk a testületben. Sokat dolgoztunk, de tény: gyakorlatilag az elmúlt években  a jobboldali frakció volt hatalmon Gyulán. Ha akarták, a város vezetőivel együtt mindent eldöntöttek.

                                    EGYÜTT TESSZÜK A DOLGUNKAT

- Civil, lokálpatrióta szervezetként helytálltak a Városbarátok – elég csak rátekinteni honlapjukra, a www.varosbaratok.hu-ra. Tény, hogy a 2006-ban megválasztott egy független képviselővel (Dr. Erdei Zoltán) együtt 5 civil képviselő volt a testületben, ami több mint 20%-os képviseletet jelentett. Együtt mégsem sikerült áttörést elérni.
- Ez így van. Sokan furcsán néztek ránk, amikor négy évvel ezelőtt nem álltunk be
szavazógépnek a jobboldal mellé (ez együtt stabil többséget jelentett volna), hanem azt mondtuk: a gyulaiak azt akarják, hogy a szocialista polgármester, a jobboldal és a civil oldal működjön együtt a város érdekében. Pozíciókért nem kívántuk kettéosztani a testületet. A városnak hasznos döntéseket támogattuk, ahol bajt éreztünk, szóltunk. Mi minden testületi ülés előtt leültünk a tagságunkkal, szimpatizánsainkkal, az adott terület szakembereivel és napirendről napirendre megvitattuk a felvetődő kérdéseket. Igyekeztük ezekbe a döntésekbe bevonni más civil szervezeteket megjelenítő képviselőtársainkat is – sajnos nem sok sikerrel. Egyedül Dr. Erdei Zoltán volt fogékony alkalmanként meghívásainkra.
A különösen nagy horderejű kérdésekben lakossági fórumot kezdeményeztünk (Várfürdő), vagy közvetíteni próbáltunk egy emberibb döntés érdekében (1-es iskola). A lakossági vélemények közvetítéséhez a lakosságra is szükség van – sokan viszont egzisztenciális vagy egyéb okból féltek, félnek elmondani véleményüket a gyulai ügyekben. Ez nem jó, egy bezárkózó közösség felett ugyanis könnyen eluralkodhat egy kisebbség, és minden jóakarat ellenére is torzulások következhetnek be a város irányításában. A felügyelet nélküli hatalomgyakorlás indokolatlan önbizalmat, önteltséget, sokszor pökhendi magabiztosságot szülhet, elfojtja az ellenvéleményt, sérelmezi a kritikát, majd később egyáltalán a másik létezését, megjelenését a sajtóban és a közéletben. Szeretnénk, ha Gyulára nem ez lenne a jellemző.
- El lehet ezt kerülni?
- Igen, és ebben kiemelt szerepe lehet a Gyulai Városbarátok Körének. De nemcsak az ellenvélemény, a kontroll képviseletére lehet alkalmas ez a civil erő, hanem a város vezetésére is. Vannak példák: személyesen ismerem Dercze Tamást, Újpest civil polgármesterét, vagy Dr. Gémesi Györgyöt Gödöllő lokálpatrióta polgármesterét. Gödöllőn a civilek gyakorlatilag a rendszerváltozás óta többségben vannak a testületben. A civil világ kikerülheti a pártok „gyűlöletkapcsolatait” is. Gödöllő pld. jövőre az Európai Unió fővárosa lesz, a városnak van egy gyönyörű, világhírű kastélya, de (még) nincs termálfürdője. Mi talán most visszakaphatjuk kastélyunkat, amelynek gazdaságos működtetése, a turizmusba való bevonása nem kis feladat. Miért ne működhetne együtt a két város pld. a turizmus területén, miért ne reklámozhatnánk egymást? A civilek között nincsenek áthidalhatatlan politikai ellentétek, ellenérdekek, országos konkurenciát nem jelentve dolgozhatnak együtt a város érdekében a pártokkal is.

                                               KÉSZEN ÁLLUNK