1. A hatékonyságot szolgáló, ésszerű intézkedések kellenek a város működtetéséhez. Az iskolák, intézmények biztonságos működtetését, kultúra és sport területén elért vívmányait nem veszélyeztethetik kockázatos, a további eladósodást szolgáló pénzügyi döntések. Gyula város közétkeztetését a helyi termelők által szállított alapanyagokból kell megoldani. A húst, zöldséget, gyümölcsöt, tejet, tejtermékeket, tojást, pékárut és mézet elsősorban gyulai és a környékbeli gazdáktól, vállalkozásoktól kell beszerezni.

2. Gyula városa nem tehet fel mindent egy lapra. Egy lábon állás helyett több lábon állásra van szükség. A turizmus továbbra is húzóágazat lesz, de újra kell építeni és segíteni a hajdan volt mezőgazdasági vállalkozásokat, zöldség és virágkertészeteket. A gyulai húsipar gazdasági szereplőivel együtt kell működnie az önkormányzatnak – nem megmenteni, hanem partnernek kell tekinteni őket. Az élelmiszeripar talpon maradása mellett lépéseket kell tenni további hajdani termelő ágazatok újjáélesztésére. Létre kell hozni – akár a megyével együttműködve is -¬ a városi ipari parkot, vonzó környezetet kell teremteni a munkahelyteremtő vállalkozásoknak. A politikai élet szereplőit emlékeztetni kell 20 év alatt hallott többszöri ígéretükre: az M44-es autóút mielőbbi felépítésére. Lobbizzunk érte!

3. A Gyulai Várfürdő fejlesztése elengedhetetlen - ez évek óta politikai csatározások miatt késik. Hatékony, összehangolt marketing stratégiával, minőségi szolgáltatásokkal kell a városnak megtartania a jelenlegi és a megcélzott újabb vendégkört. Támogatjuk a magánbefektetők bevonásával tervezett Világfürdő előkészítését, felépítését. A Gyulai Várfürdő viszont semmilyen formában nem lehet eladó, eladósítható: gyógyvizével, orvosi szolgáltatásaival a fejlesztések mellett is a nyugodtabb pihenést kell, hogy szolgálja. A gyulai rendezvények között kiemelt helye lehet a Kolbász és sódarmustrának (a gyulai kolbászfesztiválnak), amely további turisztikai réteget vonzhat városunkba. Erősíteni kell a kulturális, művészeti, sportturizmust is: adottságaink (várszínház, múzeumok, kiállítóhelyek, sporttelep, futballakadémia) biztosítottak ehhez. A város által üzemeltethető Almásy kastélyt be kell vonni a kulturális – turisztikai kínálatba.
 
 4.Vissza kell állítani a gyulai piac rangját. A nem csak kereskedelmi, de turisztikai célokat, társadalmi életet is szolgáló piac felújítása elkerülhetetlen, enélkül az őstermelők, kereskedők és a fogyasztók sem tudnak versenyre kelni a „multik” látványos kínálatával. A piac területe otthont adhat az elmúlt évek ígéretesen indult szociális vásárainak, egyéb piacainak. A kihasználtság növelné a piac bevételeinek gyakoriságát, ezáltal több pénz jutna karbantartásra, reklámra is.

5.Ne csak a „multi” áruházakban lehessen fizetni az étkezési, vásárlási csekkekkel. A költségvetési, önkormányzati forrásból működő intézmények, vállalatok csak olyan cafeteriát adjanak a munkavállalóknak, amivel gyulai üzletekben, szolgáltatóhelyeken is lehet fizetni.

6.Rendnek kell lennie a városban. A térfigyelő kamerák számát a jelenlegi 12-ről legalább a duplájára kell növelni. Nemcsak a belvárosban, a város főbb bevezető útjain, a vasútállomáson, a buszpályaudvaron és máshol is szükség van a figyelőrendszerre.
 
7.Nem pusztulhat tovább a volt 1-es iskola – Gyula első állami iskolájának épületét újra oktatási célokra kell használni.

8.Figyelni kell a nyugdíjasokra. Közérthető, rendszeres tájékoztatásra, ingyenes városi hírlevélre van szükség, ami a legfontosabb információkkal ellátja őket és a város lakosságát. A vívmányok megtartása mellett az egyéni szociális helyzetek igazságosabb megítélésére is törekedni kell. Idősbarát városfejlesztéssel, padok megfelelő elhelyezésével, körültekintő közvilágítással, ésszerű járdaépítéssel, a közlekedésbiztonsági szempontok figyelembe vételével nagyobb ráfordítás nélkül is sokat tehetünk az idős emberekért.
     
9.A rendszerváltás óta több ezer fiatal hagyta el Gyulát, vagy az iskola elvégzése után nem tért vissza a városba. A város több lábon állásával minél gyorsabban esélyt kell adni nekik arra, hogy aki akar, találjon munkát, boldogulhasson szülővárosában. Kedvező gazdasági helyzetben 10 év alatt legalább 1000 munkahely létrehozható lenne Gyulán és környékén. Közös akarat, kevesebb acsarkodás és sok munka kell hozzá. Rajtunk nem múlik.

10.Szükség van a civilekre. Szervezeteik számára biztosítani kell a tevékenységükhöz szükséges feltételeket. Igény van az eddig is működött civil házra, rendezvényekre, a lokálpatrióta egyesületek számára az eddigieknél is nagyobb lehetőséget kell adni a város életébe való nagyobb beleszólásra.

11.A Városbarátok közreműködésével több mint húsz fontos épületet újítottak fel tulajdonosaik. Az Értékvédelmi rendelet működtetésével ma már másképp néz ki pld. a Komló, a Harisnyagyár, a Háromszög kocsma (Marosán-ház) a volt német Városháza, mint négy évvel ezelőtt. Ha pályázati lehetőség lesz rá, érdemes folytatni a Belváros szépítését. Az Erkel téren vissza lehetne állítani a XIX. század végi „békebeli” Gyula hangulatát.

12.Őrizzük meg vívmányainkat, becsüljük meg elődeinket. Kerecsényi László, Erkel Ferenc, az aradi vértanúk, Mogyoróssy János, Székely Aladár, Munkácsy Mihály, Bródy Imre, Scherer Ferenc, Apor Vilmos, Bay Zoltán, ifj. Balogh József, Stéberl András, Kohán György és mások neve kötelez minket arra, hogy vigyázzunk szellemi, helytörténeti, építészeti örökségünkre.