Erős kezdés kérdésekkel

Új év, új remények – gondolhattuk a képviselők terveiről a Városháza felé baktatva. Nos, a januári kezdés álmosabb volt a vártnál, bár az interpelláló képviselők (Párducz László, Durkó Károly, Ökrös István) hamar belelendültek. Aztán jöttek az örömhírek (miénk lehet egy kicsit a kastély, pályázatok erre-arra), ezúttal ügyvezetőt hosszabbított és nem kirúgott a testület (Várfürdő), volt dolga a lokálpatrióta értékvédelemnek. A lendület tart, munka is van benne, azt is látjuk már, hogy mibe került és mibe fog ez nekünk kerülni… csak azt nem tudjuk még mindig (immár három éve), megéri-e.

És a válasz nem a gyulai polgárok döntő többségén múlik.                             

 AZ ÚJVÁRI BERMUDA HÁROMSZÖG

Nem voltak igazán interpellálós kedvükben a városi képviselők a 2012. január 26-ai testületi ülésen. Párducz László (Fidesz) nem illatos virágcsokorral érkezett a havi rendszeres összejövetelre, inkább az orrunkkal érzékelhető bűzre hívta fel a figyelmet, amely az Iskola utcában terjeng. A közszolgáltatók hallgatnak és lapítanak, de valószínűleg a Temesvári út – Iskola utca találkozásánál működő szennyvízátemelő a ludas. Hát intézkedni kell! A körzetben élők nyolc nyárfa kivágását is kérik, no és a Botond - Tölgyfa utca sarka is tartogat meglepetéseket. Itt járda nincsen, ezért a babakocsit kénytelenek a kismamák az autókat vonzó úton tologatni. Díszburkolat legalább van… a Bulcsú utcában, igaz rossz helyen, az újvári bicikliútra elég lenne az új bitumen is, de nincsen – hallottuk az itt élők „teljesíthetetlen” kéréseit. Nos, a vastag aszfaltborítás több millió forintba kerül(ne), ami nem lesz egyhamar. Marad a kátyúzás – jött a válasz Daróczi Lászlótól, a Közüzem vezetőjétől. A Botond - Tölgyfa – Bulcsú utca (lassan gyulai bermuda háromszög) újabb problémáit a Kisökörjárás fejlesztésével lehet megoldani, amikor újabb körforgalom és (az Élővíz - csatornán át) új út épül majd – lehelte biztató szavait a mikrofonba Megyeri Sándor osztályvezető. Mindenki döntse el, hogy ez mikor lesz.

 MI LESZ VELED KISGYÁR?

Kötőipar,  Kossuth Lajos utca 9., Tenni kellene valamit a szomorú állapot megszüntetéséért!

Durkó Károly (Városbarátok) két fontos gyulai épület helyzetéről tett fel kérdéseket a városvezetésnek. A Kossuth Lajos utca 9. szám alatti ingatlanért (a volt Kötőipar épülete) többen is aggódtak az utóbbi időben, de annak állapota naponta okoz szomorúságot a gyulaiaknak, az egykor ott dolgozóknak (a korábbi tulajdonosok is tettek az elkeseredésről, de most ezt inkább hagyjuk).  Baranyó Géza volt képviselő még 2009. április 23-án „igazi városbarát” retorikával kérdezte kétségbeesve: van-e eszköze a városnak arra, hogy a tulajdonos céggel rendbe tetessük az épületet? Válasz helyett Szabó Árpád akkori alpolgármester többször is tárgyalt velük – eredménytelenül. A Városbarátok hatósági fellépést sürgettek az ügyben, végül (később) annyi történt, hogy az utcai ereszcsatornák ki lettek javítva. Két évig má semmit ne várjanak! – üzent akkor a tulaj. A két év letelt – mondta a Városbarát képviselő és azért is fokozott volt az érdeklődése a mai helyzetről, mert több mint egy évvel ezelőtt Gajda Róbert (Fidesz) alpolgármester-országgyűlési és önkormányzati képviselő személyesen interpellált a városvezetéshez (sic!), vagyis saját magához az ügyben. Van-e változás? – hangzott el a kérdés. Nincsen – jött a válasz, persze azért ennél hosszabban. Görgényi Ernő polgármester (Fidesz) az 1990-es évek szégyenfoltjának nevezte az épületet. A Durkó Károly által szorgalmazott kisajátítás, vagy a kényszer állagmegóvás és az ingatlan jelzáloggal terhelése nem jöhet szóba. Nincs kényszerítő eszközünk a változásra – mondta – csak azt tehetjük, hogy felhívjuk a befektetők figyelmét az épületre, hiszen a szegedi tulajdonos árulja azt. Ennél több kellene.

GERLETALÁLKOZÓ A PETŐFI TÉREN

A Városbarát képviselő másik interpellációja a régi katolikus bérház Petőfi téren látható épületéről szólt. Az eredetileg a Római Katolikus Egyház által 1893-ban építtetett patinás ház pedig lassan Gyula mai szégyenfoltjává vált. Gyulai tervezője Scher Konrád, valamint a kivitelezők, Ursits Lipót és fia aradi építészek sírnának, ha látnák a mai valóságot. A gyulai postának 107 évig otthont adó ingatlan ma a galambok, balkáni gerlék kedvelt gyülekezőhelye, amely jelentős nyomot is hagy a járdán. Durkó Károly felidézte a múltat: az emeleti szobákat az egyház bérbe adta a Magyar Királyi Honvédparancsnokságnak, a keleti szárnyba a posta költözött és működött 2000-ig, az északi, templom felőli oldalon öt üzlet került kialakításra: Itt volt egykor Gubicza Károly cukrászdája, Nádor Mór kalapos üzlete, Multas Adolf női divatterme, Szegedi Gábor hentesboltja és Löffner Zsófia fűszerboltja. A katolikusok 2000-ben visszakapták – jogosan – régi épületüket. Durkó Károly arra kérte Gajda Róbert alpolgármester-országgyűlési és önkormányzati képviselőt, hogy közvetítse a felújítás kérését egyháza felé. A Szeged – Csanádi Egyházmegye Püspöksége – tiszteletreméltóan – kétszer is fizetett sokmillió forintot az államadósság-csökkentő alapba, jó lenne, ha figyelmük legközelebb erre a gyulai, egykor patinás épületükre terelődne. Az emeleti lakások, valamint a földszinten a régi időkhöz hasonlóan kialakítható üzletek bérbeadása állandó jövedelmet jelenthetne a katolikus egyháznak, az emberi léptékű bérleti díjakat pedig kedvezően fogadnák a gyulai vállalkozók. A Petőfi térre nyíló kaput (amelyen sok legendás gyulai kézbesítő biciklizett ki és be) pedig nagyon le kellene festeni, mert szégyenteljes állapotban van. Egy-két liter festékre pedig talán még van pénze a tulajdonosnak. A kommunisták államosították, majd lepusztították az épületet, így adták vissza – kezdte válaszát Görgényi Ernő polgármester (az épület utolsó külső felújítása az 1980-as évek elején volt - a szerk.). A katolikus egyház sok ingatlanát felújította Gyulán, amelyhez az önkormányzat is hozzájárult (Karácsonyi János Gimnázium és a Katolikus Általános Iskola épülete, Nádiboldogasszony templom). A Szeged – Csanád egyházmegyei Püspökség 1 milliárd forintból futballakadémiát épített városunkban. Tervek vannak 2005-2007-ből a felújításra, pályázat is be van adva rá, sok üzlet pedig most is üres a belvárosban, így ez nem biztos, hogy jó ötlet – elemezte a helyzetet a polgármester, aki kérdően ránézett Gajda Róbert alpolgármester-országgyűlési és önkormányzati képviselőre, folytatja-e a válaszadást. Nem folytatta, inkább hallgatott.

 A régi posta (katolikus bérház) épülete. Valamikor üzletek várták a gyulaiakat a templom felőli oldal földszintjén

 KATOLIKUS, ÜZLET, KAPU

A katolikus bérház kapuja. Tényleg le kéne festeni!

Durkó Károly – mint mondta – korrekt válaszokat kapott a polgármestertől, de azért hozzátette: a katolikus egyházingatlan-felújításainak örülünk, és Gyula városa jelentős mértékben támogatta is ezt a rendszerváltás után. A futballakadémiának is örülünk, jó hogy itt valósult meg, bízunk benne, hogy tovább fejlődik, de lássuk be: ez egy üzleti vállalkozás. Azzal vitatkozik a Városbarát képviselő, hogy nem érné meg üzleteket kialakítani a katolikus bérházban. A gyulai vállalkozók ugyanis nem azért nem működtetnek boltokat, mert lusták, hanem azért, mert esetleg a piaci kereslethez képest magasak a bérleti díjak. Ezt viszont a mai gazdasági helyzetben lehetetlen kitermelni, a multinacionális áruházakkal pedig végképp nem lehet állni a versenyt. Durkó Károly üdvözölte azt a hírt, hogy a katolikus egyház pályázatot adott be a Petőfi téren pusztuló régi posta épület felújítására. De megjegyezte: azért az a kapu nagyon ciki (zarándokhely nem lesz, mindenkit nem is engednek át rajta, de tényleg le kellene festeni – a szerk.).

 REMÉNYEK, ÚJABB PÁLYÁZATOK

A testület rendes napirendjében több olyan döntés is szerepelt, amire már régóta vártunk.

Ha tulajdonba nem is kapja meg a város a Harruckern – Wenckheim – Almásy kastélyt, a vagyonkezelői jogot viszont igen. A történelminek is nevezhető lépésnek zöld utat adott a képviselőtestület. Nagyon sokan vártunk erre a pillanatra. A döntés felelősséget és költségeket is jelent városunk költségvetésében. A képviselőtestület 2011 nyarán, rendkívüli ülésen döntött arról, hogy pályázati terveket készíttet a kastély hasznosítására, egy  szeptemberben megjelenő pályázatra készülve. Nos, a szeptemberből január, az ott elfogadott 2-3 millió forintos költségből 40 millió forint lett, de a város „Barokk életmód bemutatása a hétköznapoktól a bálokig” címmel pályázik korszerű látogatóközpont, kiállítás kialakítására, milliárdos nagyságrendben. Durkó Károly és Szalai György (Városbarátok) öt év alatt többször is sürgette a kastély átvételét, a megfelelő funkció megtalálását, a várostól elválasztó kerítés lebontását. Véleményük szerint egy gyógyászati – turisztikai központ, apartmanokkal, esetleg rendezvényteremmel kiegészülve (cselédszárny) talán jobban szolgálná a város érdekeit, bevételt is jobban hozhatna a városnak. Bármit is alakítunk ki a kastélyban, az (a milliárdos beruházás után is) komoly fenntartási költséggel jár majd. A városban működött Corvin János Múzeumot részben a költségek lefaragása miatt szüntette meg a városvezetés. Mindegy, a jelenlegi helyzetnél minden jobb és hát látjuk, arra pályázunk, amire lehet… csak sikerüljön.

  FONTOS HÁZAK, KÜLÖNBÖZŐ SORSOK

A Temes megyei Csák (Ciacova) településsel közösen pályázatot nyújtunk be a németvárosi Máriás ház felújítására. A Városbarátok sokat harcoltak a műemlék jellegű épület megmentése érdekében, javasolták megvásárlását tulajdonosától. Ha már egyedüli magánházként túlélte az 1801-es tűzvészt az épület, mentsük meg az utókornak – így vélekedtek most is a Városbarátok és megszavazták annak a pályázatnak a benyújtását, amelynek révén közel 10 millió forint önerővel, 187 millió forint támogatással közösségi rendezvény és tájház funkciót kapna az épület. Az első épületrészben a helyreállított barokk falfestések, korabeli bútorok, a ház és Németváros építészettörténeti leírásai őrizhetnék a hagyományokat, de lenne hely a civil szervezeteknek a Német Önkormányzatnak, gasztronómiai rendezvényeknek is. Alakul a régi Németgyula főtere – a Városbarátok örülnek ennek.

A Máriás Schriffert ház tehát megmenekül az enyészettől, a Bodoky utca 8. szám alatt omladozó volt tímárház viszont sajnos nem. Az 1904-ben épült L alakú műhely országosan védett Műemléki Jelentőségű Területen (MJT) helyezkedik el, homlokzata helyi védettséget élvez. Az épület értékesítéséről még 2010. november 18-án döntött a testület – a vevő (Futizo Kft) pénzt nem adott, viszont 20 millió forint értékű építési munkát ajánlott fel a városnak. Több szakértői vélemény is menthetetlennek ítélte az épületet, amely közvetlenül az Erkel Ferenc Gimnázium mellett láthatóan életveszélyes műszaki állapotú és a patkányok „gyülekezőhelye” lett. A Városbarátok, Szalai György, Durkó Károly, Dinya Imre és Hőgyes Elek többet akartak tudni arról, figyelembe veszi-e a tulajdonos az építészeti környezetet,  építési engedélyhez szükséges tervek bemutatását szorgalmazták. Ezt a bizottsági ülésen még nem kapták meg, két nappal később a testületi ülésen viszont igen. Ez alapján szomorúan támogatható volt az utolsó régi tímárműhely elbontása. Az ide tervezett épület (a tervek szerint) megőrzi a volt épület homlokzati jellemzőit. A Városbarátok évekkel ezelőtt egyébként javasolták, hogy a gimnáziumok kapják meg „Diáktanyának” az épületet, a felújításra pályázni lehetett volna. Egy szomszédos üzlet tulajdonosa is megvette – felújította -volna az épületet. Egyik kezdeményezés sem kapott az elmúlt öt évben többséget. Durkó Károly a döntés előtt még arra kérte a város vezetését, hogy ne bántsa az épület környékén még megmaradt bazaltköves burkolatot, amely utolsóként itt maradt meg a városban (a Zrínyi téren kitűnő állapotban létezett kis bazaltköves burkolatot a futballakadémia építésekor fedték le bitumennel – kár érte). A tímár ház az elmúlt évtizedek alatt, az államosítás után fokozatosan pusztult le, ami a múlt felelőssége. A miénk pedig az, hogy a mai önkormányzati épületekre vigyázzunk, a lakatlan, funkció nélküli épületek pusztulnak, így sürgősen tenni kell valamit a Bene ház és a volt 1-es iskola épületeinek megmentéséért, amíg nem késő – mondta a Városbarát képviselő.

 HAJRÁ VÁRFÜRDŐ!

Fontos napirendi pontja volt még a testületi ülésnek a Gyulai Várfürdő Kft. ügyvezetői feladatainak ellátásáról szóló döntés. A városvezetés által készített előterjesztés nem hagyott kétséget afelől, hogy az eddigi ügyvezető Boros László vezeti tovább 2017. január 31-ig szóló szerződéssel a Várfürdőt. Kóra János (Ipartestület – ÖGYE) képviselő kért szót elsőként. Bejelentette, hogy a Cséfán Lajos vezette Összefogás Gyuláért Egyesület véleményét tolmácsolva a bevételek csökkenése, alkalmatlanság miatt nem támogatja a régi ügyvezető megválasztását és pályázat kiírását javasolta a tisztségre. Gajda Róbert hosszan érvelt a jelenlegi ügyvezető mellett. Szerinteegy éve a képviselők többsége azt mondta, olyan igazgató kell, aki garancia arra, hogy a fürdő nagyberuházása megvalósulhasson, és eléri a fürdő gazdaságos működtetését. A beruházási konzorciummal megköttetett a szerződés, a beruházás elkezdődhet. A kérdés az persze, hogy miből. Mi a helyzet a Cséfán Lajos által jegyzett pályázat elkaszálása, kirúgása, azaz 2009 óta többször beharangozott és megnyert pályázattal? Ha mégsem lesz pályázati pénz, a fürdő akkor is önállóan vesz fel milliárdos hitelt a fejlesztésre (ahogy év végén ez egy testületi ülésen a városvezetéstől elhangzott), aztán vagy csődbe megy, vagy nem? Félig-válaszokat kaptunk, kapunk kérdéseinkre. Most már mindenki eredményre – és nem vidám marketing sajtótájékoztatókra - vár. A fürdő-féle pályázatokkal, tervekkel együtt ugyanis a város 2009 óta összesen már csaknem 200 millió forintot költött pályázatokra és azok előkészítésére…

De térjünk vissza Boros László ügyvezetői megválasztására. A felügyelőbizottság is támogatta az eddigi igazgatót. A Városbarátok által delegált tag, ifj. Szalai György javuló gazdasági mutatókra hívta fel a figyelmet. Elemzése alapján a 2011-es mérlegből az látható, hogy takarékosabb gazdálkodás folyt a fürdőben, mint 2010-ben, és a mérleg szerinti eredmény javult. Elindult az óvodákkal való együttműködés, amely pozitív kezdeményezés. A működés „csendesebb” volt. Negatívum, hogy az árbevétel csökkent, de ez sajnos a legtöbb vállalkozásnál igaz. A korábban a Várfürdőnél dolgozó közgazdász szakember ugyanakkor leszögezi: a valós teljesítmény megítéléséhez természetesen több idő kell, három éves működés vizsgálatára van szükség.

A Városbarátok általában a pályázat kiírását támogatták - támogatják egy stratégiai fontosságú városi cég ügyvezető pozíciójának eldöntésekor. Képviselőik most úgy vélték: a városnak arra van szüksége, hogy a Várfürdő-fejlesztés – pályázati forrás bevonásával - mindenképpen megvalósuljon, ehhez pedig a pályázatot és a Várfürdőt megismerő jelenlegi ügyvezető Boros László biztosíthatja a folyamatosságot. A régi-új ügyvezető szerint legfontosabb a családi élményfürdő megvalósítása, de sok új ötletet (pld. gyulai termékek boltja) is szeretne megvalósítani a vendégek minél jobb kiszolgálása érdekében. A Gyulai Várfürdő Kft. ügyvezetői feladatainak ellátásával a testület a továbbiakban is Boros Lászlót bízta meg.

 HA NYERÜNK, MÁR CSAK JÓSZÁG KELL

A testületi ülésen szó volt még egy pályázatról. A magyar-román határon átnyúló együttműködés program keretében Gyula városa Újkígyós vezetőpartnerségével, Nagyzerinddel és Zimándújfaluval közösen pályázik mezőgazdasági fejlesztésekre. Siker esetén Újkígyóson (gazdák összefogásával) zöldségfeldolgozó, Gyulán a 44-es főút elkerülő szakaszának déli részén, a „szélerőműves cégtől” megvásárolt területen létesülne térségi állatvásártér, mázsaház, kiállítótér stb. Nyertes projekt esetén mindez csaknem 39 millió forintjába kerülne a városnak, igaz ez még 10% önerőt sem jelent, a teljes beruházás összes költsége mintegy 437 millió forint. A terv jó most már csak elég disznó és marha, no meg baromfi kell, amit itt nevelnek a gazdák és itt is tudják a kereskedőknek eladni.

Pályázatokban, tervekben tehát bővelkedett a januári testületi ülés. Úgy tűnik a város mindenre lő, ami mozog. A stratégia az, hogy talán bejön valami. Meglátjuk. Reménykedjünk.

  - városbarát -