VÁROSBARÁT HÍREK 2012. december

A 2012-es esztendőben is fontos szerep jutott a testületi üléseken az interpellációknak és kérdéseknek. A lakosság véleményét ezen a „fórumon” is lehet gyorsan és hatékonyan közvetíteni. Persze „szerepelni” is lehet ilyenkor, de számunkra az volt a fontos, hogy kiérlelt, jogos problémákat vessünk fel úgy, hogy arra megoldási javaslatokat is tegyünk. Többször sikerrel jártunk.

Januárban ott folytattuk, ahol abbahagytuk. A Petőfi téri régi katolikus bérház – volt postaépület- Petőfi téren látható patinás épületéről szólt, amely lassan Gyula szégyenfoltjává vált. Sürgettük a változást, azt a választ kaptuk, hogy pályázat van beadva a felújításra. A kapu állapota is szégyenletes, legalább le kellene festeni, járjon közbe a tulajdonosnál – erre kérte Durkó Károly Városbarát képviselő a város vezetését. Közel egy év elteltével megállapíthatjuk: süket fülekre találtunk, az ajtó (is) tovább pusztul. A látvány borzasztó, ezt kellett megállapítanunk a kis Kötőipar épületéről is. Az épület utcafronti részét azóta kicsit kozmetikázta a tulajdonos, más nem történt a kisgyárral.

  Piac és szatócsbolt

Az 1980-as években a gyulaiak összefogásával és a Vendéglátóipari Múzeum vezetőinek segítségével páratlan gyűjtemény jött létre a város egykori, államosított kis üzleteinek (szatócsboltjainak) tárgyaiból. A kollekciót „Ajándékbolt a Süvegczukorhoz” néven ismerhették a gyulaiak a Kálvin utcában, a Vár utca – Gábor Áron utca sarkán, majd a volt Pandúrlaktanyában. A gyűjtemény végül - bútorokkal együtt – 2003-ban Gyuláról Békéscsabára egy iskolába került, nem kellett az akkori városvezetésnek. A Városbarátok fontosnak tartották, hogy ez a gyűjtemény – amely idegenforgalmi látványosság is lehet – hazatérjen. A városvezetés partnere volt kezdeményezésünknek, június 22-én együtt jelenthettük be: a gyűjtemény hazatért! Az anyag (főleg a bolt berendezése) most restaurálásra vár. Közben a Városbarátoknak sikerült megmenteni a Kőrösi Csoma Sándor és a Nagyváradi utca sarkán található egykori fűszerkereskedés, illetve szatócsbolt utcafronti faburkolatát. A szatócsbolt részei így lassan összeállhatnak, már „csak” berendezhető üzlethelyiségre van szükség. Köszönet mindenkinek az összefogásért! Ugyancsak kedvező fogadtatásra talált az a javaslatunk, hogy sok év után permetezni kellene a kártevőktől szenvedő gesztenye, platán és hársfákat. Szóltunk a piacért is: a hepehupa, így balesetveszélyes kőlapburkolattól, a karbantartási munkákon át az őszi-téli időszakban szükséges korábbi lámpagyújtásig sok problémára hívta fel a figyelmet Szalai György Városbarát képviselő, amelyről egy általunk kezdeményezett bejáráson is tájékozódhattak a döntéshozók.

Hősök és áldozatok

 Májusban arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a 2004-ben a Göndöcs-kertben felállított „Huszadik századi Hősök és Áldozatok” emlékművére (Kohán György: A háború emléke krétarajz mozaik változata mellé) sajnos nem került fel a holokauszt áldozatainak névsora. Kezdeményeztük, hogy Gyula városa állítson méltó emléket a holokauszt 406 gyulai áldozatának azzal, hogy neveik is felkerülnek az emlékezés falára. A városvezetés egyetértett a javaslattal, jelenleg szakmai bizottság készíti elő az emlékmű újragondolt megjelenítését, amely beilleszthető a Göndöcs kert pályázati pénzből finanszírozott rehabilitációjába, külön pénzébe nem kerül a városnak.  Állandó aktualitást jelentenek a parkolási, gondok, közlekedési nehézségek is a városban. Szóltunk a Szent Kereszt (kolera) temető elhanyagolt állapotáról, a Béke sugárúti boltok mögötti parkolási, a Temesvári út szervizútjának közlekedési veszélyeiről, a Csigakerti fák kivágását érintő esetleges újabb parkolók kialakításáról, a hiányos közvilágításról, a pusztuló telefonfülkékről, sőt arról is, hogy biciklivel a Szentháromság utcából szabályosan közlekedve lehetetlen megközelíteni a Lidl áruházat.

 Legyen a gyulaiaké a húsipar

 Őszi kérdéseink fókuszában sajnos többször is a Gyulai Húskombinát és az ott dolgozók sorsa szerepelt. Ismét felvetettük, azt az utoljára 2009-ben megfogalmazott javaslatunkat, hogy a város szerezzen tulajdonrészt a nagy múltú húsipari cégben, hogy rálátása legyen a vállalat működésére. Alapelvünk most is az volt, hogy a lakosság véleményét közvetítsük a döntéshozók felé. Minden döntést támogattunk, ami a város érdekeit szolgálta, de nem fogadtuk el azt, ami Gyula város számára nem lett volna előnyös. Így dolgozunk majd 2013-ban is.

 - dékán -